Mennydörgők* - Kritika

Megrengeti a világot?

[KRITIKA] Mennydörgők* - Megrengeti a világot?

Könnyű lenne azt állítani, hogy a Mennydörgők igazából a Marvel válasza az Öngyilkos Osztagra, de míg a DC antihősökből álló csapatát külső fenyegetés verbuválja egységbe, addig a Marvel verzióját a megváltás iránti vágy hajtja előre. Ebben kicsit hasonlítanak is a Galaxis Őrzőire, melynek tagjai mind-mind rendelkeznek olyan defektusokkal, amiktől szívesen szabadulnának. Nem is meglepő, hogy először James Gunn jelezte Kevin Feige-nak, hogy szívesen forgatna egy filmet a Mennydörgőkkel, de aztán Gunn egy időre átbútorozott a DC-hez, ahol megcsinálta a maga Öngyilkos Osztag-filmjét, és később a Marvelhez visszatérve már nem akarta ismételni magát. Mert hát mozgatórugó ide vagy oda, a két csapat között azért van hasonlóság.

Már csak azért is, mert az MCU Mennydörgőit szintén egy külső kényszer tereli össze. Valentina Allegra de Fontaine, a CIA igazgatója hozza össze a későbbi csapat magányos tagjait, hogy egyszerre szabaduljon meg tőlük, de álmában se gondolta volna, hogy a szedett-vedett banda képes lesz összeállni, és felvenni vele a versenyt - no meg egy olyan fenyegetéssel, mely erősebb bármely Bosszúállónál. Mármint ha lennének Bosszúállók. De már rég szétszéledtek, így Florence Pugh Jelenájára és a többiekre hárul a feladat, hogy messze túlnőjenek az árnyékukon.

A Mennydörgők az MCU 36. produkciója, azon belül is a sokadik csapatfilmje. Ilyen helyzetben nehéz már bármi újat mondani, de a projekt mögé beállt Jake Schreier és írói mégis tettek vele egy próbát, és a könnyed körítés ellenére a Marvel Moziverzum történetének egyik legkomolyabb témákat feszegető filmjét sikerült letenniük az asztalra. Bizony. A Balhé című Netflix-sorozattal Schreirék már megmutatták, hogy egy alapvetően vígjátéki közhelyre egy meglepően mély történetet képesek felfűzni. Így történt ez a Mennydörgők* esetében is. Jóllehet, az MCU tele van olyan figurákkal, akik kisebb-nagyobb lelki csomagokat cipelnek magukkal, ez adja figurájuk mozgatórugóját, ez teszi őket emberivé, de talán még egyik film se szembesült olyan hétköznapi, de annál nehezebben megoldható problémákkal, mint a magány vagy a depresszió.

Jelena már a film elő perceiben nyilvánvalóvá teszi, mennyire céltalan az élete, teljesen ki van égve és nincs senkije, sebezhetőségén pedig kullancsként lóg Valentina, aki egyfajta anti Nick Fury-ként nem a hősök lényét erősíti, hanem megcsapolja azt. Hogy Jelena a Mennydörgők diszfunkcionális csapatába kapaszkodik, az felér egy segélykiáltással, de ez a többiekről is elmondható, mert hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a kompánia majd minden tagja megérne egy alapos pszichoanalízist. Jó is lett volna, ha a film a többiekre is elég hangsúlyt fektetett volna, nem csak Jelena élvez kiemelt figyelmet, és - néhány infomorzsát leszámítva - Bob, akiből a Marvel legrosszabbul őrzött titkaként természetesen idővel előtör valami más.

Bob figurája egyébként azért is érdekes, mert az esetek többségében egy hozzá hasonló, szuperhősök közé keveredő civil a minden emberben rejlő hős előhívására hivatott, de az ő útja máshová vezet, még ha ennek bejárása kicsit le is van egyszerűsítve. De ez érthető, hisz a Mennydörgők* mégiscsak egy közönségfilm, melynek elsősorban az a célja, hogy tömegeket szórakoztasson, így amikor a film feltárja karakterei lelkének sebeit, azt egyszerű magyarázatok és könnyen dekódolható szimbólumok formájában teszi.

Bucky nem érzi jól magát a politikusi szerepben, Alekszej a reflektorfényről álmodik és nem veszi észre, ami ott van az orra előtt, John Walker pedig elhanyagolja a családját. A többiekről még ennyi se derül ki. Igen, a karakterek némileg áldozatul esnek a cselekménynek, ami a ráérős kezdés után elég rendesen felpörög.

Annyira nem lehet a filmre haragudni ezért. A figurákkal kapcsolatos mulasztást a Mennydörgők* nem hivalkodó, sok esetben kaszkadőrmunkával megvalósított, ügyes akciójelenetekkel, marvelesen naiv humorral és végső soron a maguk egyszerű módján is szerethető figurákkal pótolja. Meg hát ez a film még akkor fogant meg, mikor az MCU még erősen támaszkodott a Disney+-os sorozataira, így több figura készen érkezik a produkcióba. Ez valószínűleg változni fog a jövőben. Egy viszont biztos: a Mennydörgőket nem most láttuk utoljára és a filmet megtekintve ezt egyáltalán nem bánjuk. Már csak a hírnévre éhező, jókora mamlaszként viselkedő Vörös Őr és az ő marketinges ötletei miatt sem.


A Mennydörgők* (Thunderbolts*, 16 éven aluliaknak nem ajánlott!) 2025. május 1-től tekinthető meg a magyar mozikban. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő mozi-, stream- és sorozat-kalendáriumunkban.


Tetszik, amit csinálunk? Az IGN Hungary az elmúlt 10 évben folyamatosan arra törekedett, hogy minőségi tartalmat készítsen nektek. Tartalmaink folyamatos fejlesztéséhez azonban szükségünk van némi segítségre is. Ha úgy érzed, szívesen támogatnád munkánkat, az alábbi képre kattintva megteheted. Köszönjük szépen!

Image

Pozitívumok

  • Meglepő témákat tárgyal ki
  • Többnyire földhözragadt akció
  • Florence Pugh és Lewis Pullman nagyot játszanak

Negatívumok

  • Elsikkadó figurák
  • Összetett problémákra túl egyszerű válasz

Végszó

A Mennydörgők* nem rengeti meg a világot. Nem definiálja újra a Marvel Moziverzumot, pedig még egy olyan gonosztevőt is feldob, aki Bosszúállókat reggelizhetne, ha ahhoz szottyanna kedve, de a küzdelmek ebben a filmben inkább kicsiben, fejben zajlanak le. Ezek a fejek viszont olyan problémákkal szembesülnek, melyekkel szuperhősfilmek nem nagyon szoktak foglalkozni, így minden felszínessége és naivitása ellenére egy dolog miatt minden bizonnyal emlékezni fogunk erre a filmre, ami több, mint egy csillagozott lábjegyzet.

További cikkek a témában
Image

Mennydörgők*

2025. május 1.
Hozzászólás